Ez a bor egyszerre komoly és kedves. Olyan szokatlan élményben lehet részünk a kóstolása során, ami gondolkodásra késztet, talán még aludni is kell rá egyet. A Biancának ugyanis van egy jellegzetes illata és íze, ami ebben a borban egyértelműen érezhető, és amit az ember vagy szeret, vagy nem. Egyfajta nehéz, vad illat ez, amit ha nem a Biancában, akkor fülledt nyári napokon hegyi erdőirtások mellett lehet érezni, ahol a nedves fűrészporkupacok illata keveredik a burjánzó növényzetével. Nem pont ilyet várnánk egy fehérbortól, ezért meglepő a dolog. Mégis érdemes bemerészkedni a vadonba és megismerkedni a Biancával, főleg ha egy ilyen erőteljes tételhez van szerencsénk.
Késői szüretelésű, töppedt szőlőből készült, félédes bor. A friss, kedves, gyümölcsös jegyek és a nehéz, herbás, olajos érzetek egyenlő hangsúllyal mutatkoznak benne, és ez a kettősség felrázza az élményt. Friss szőlő és alma ízei után zöld növényekre emlékeztető nyers hatások következnek, majd belép a bor testes, olajos állaga és a dióíz, végül egy kis kesernyés utóíz.
Nem egyszerű értelmezni, de érdemes megpróbálkozni vele, mert lehet, hogy felfedezünk valami újat. Kalandoroknak különösen ajánlott.
Röviden
Félédes fehérbor
Testesség: testes
Savtartalom: közepes
Ízprofil: gyümölcsös, gyógynövényes, fanyar
Étel: steak